A Földön az élet nem nevezhető könnyűnek. Még akkor sem, ha valakinek teszem azt rengeteg pénz van a számláján, mert akkor meg más jellegű problémák teszik ki az illető mindennapjait. Ezt csak azért írom le, mert az általános narratíva szerint, akinek van pénze, annak jó. Nem hinném, mert mindennek ára van és következménye!

A lélek azért jön ebbe a világba, mert pont az adja a szépségét az életnek, hogy változatos, nem unalmas, hiszen szabad akaratunk van, tehát minden döntésünkért nekünk kell vállalni a következményeket és a felelősséget! Hiába látszólag kényszerítve vagyunk sok mindenre, aki eljut arra a szintre, ahol már felismeri, milyen lehetőségek rejlenek a szabad akarat törvényének ismeretében, annak az élete megváltozik!

Én ezt azért tudom, mert amióta élek ezzel a jogommal, és odafigyelek arra, amire kell, ez az életem több területén is változást hozott. Ezért kezdtem el tanítani a szabad akarat törvényét (is), mert a legtöbb ember vagy azt hiszi, hogy ez valami agyament elmélet, hiszen mindenben szabályozva vagyunk, vagy pedig csak részinformációi vannak róla, és nem is tudja, hogy az életének mennyi részét befolyásolja ezen törvény ismeretének hiánya! A tanítványaimon sokszor láttam a döbbenetet egy-egy résznél.

A döntéseink

Minden döntés, amit meghozunk, tovább visz minket valamilyen irányba, és a jövő tulajdonképpen mindig eszerint alakul. Néha jó döntéseket hozunk, néha nem, de ez relatív, hiszen amikor a döntésünk nem arra visz, mint amerre mi menni akartunk volna, akkor éppen azért lesz mégis jó az a döntés, mert tapasztalunk és tanulunk, ez pedig fejlődéshez vezet. Van, hogy még párszor beleesünk néhány hibába, de mindig tanul az ember, és előbb-utóbb mindenki megérti, hogy mit rontott el! És minden alkalommal erősebbé is válik lelkileg. Ezért van értelme, még ha néha piszkosul tud is fájni valami…

A feltöltődés szükséges

Amikor a lelkünk leterhelődik, szükségünk van feltöltődésre, mert a bennünk lévő rossz érzések rengeteg energiát és életerőt elvesznek. Ahány ember, kb. annyi féle módon tud feltöltődni, és lehet ez akár több módszer is. De egy biztos, feltöltődni akkor lehet igazán, ha előtte meg tudunk szabadulni attól, ami egyébként lehúzott minket.

Erre is rengeteg módszer létezik, ezek közül az egyik az írás. Nem bejegyzésekre gondolok, meg hozzászólásokra, hanem a kezedbe vett íróeszközzel papírra vetett szavakra, a gondolataidról, érzéseidről.

Mire jó ez, és miért van szükséged rá?

Azért, mert a legtöbbször az ember saját magának sem igazán tudja megfogalmazni, hogy mi bántja. Vagy ha igen nincs, akinek elmondja, vagy nem tudja jól kifejezni magát. Ugyanakkor érdekes módon, amikor elkezdi leírni a gondolatait, mintha bekapcsolna egy gomb, és a szavak csak jönnek…

Miért tollal papírra?

Azért, mert az agyad, az elméd, a tudatod teljesen máshogy rögzíti azt, amit te írsz le, mint amikor bepötyögöd a billentyűzeten. Amikor te írod le, az agyadnak az a része aktiválódik, amelyikkel gondolkodsz, analizálsz és tervezel. Ilyenkor az érzelmeid és a logikád kapcsolódnak egymáshoz, és sokkal jobban meg tudod érteni az összefüggéseket, mintha csak beszélgetsz róla!   

Hogyan csináld?

Először is, ehhez énidő kell, és nyugalom. Szükség van arra, hogy át tudd gondolni, hogy mi bánt, milyen gondolatok vannak benned, amelyek nem hagynak nyugodni? Tehát, az a kérdés, hogy egyáltalán merre indulj el? Nem kell megfogalmaznod semmit, csak amikor már tudod, hogy mivel is akarsz foglalkozni, fogd meg a tollad, és kezd el leírni azt, ami benned van.

Írd le, ami eszedbe jut. Akkor is, ha az összefüggéstelennek tűnik elsőre! Csinálhatod úgy, hogy magadnak fogalmazol egy levelet, mondjuk a múltbéli énednek, vagy a jövőbelinek, az teljesen mindegy! Írhatsz valamelyik felmenődnek, az Őrangyalodnak, de még akár a Teremtőnek is! Egyébként ez utóbbiak azzal járnak, hogy érdekes melegség és szeretet érzés tölt el közben, ami egy fajta visszaigazolás neked arról, hogy figyelnek rád, nem vagy egyedül!

Nem csak a bánatodról, hanem az örömödről, a háládról is írj! Írd le, hogy mi történt veled, mintha valakinek el akarnád mesélni. Minél többet írsz le a gondolataidról, annál könnyebb lesz rendezni a gondolataid!

Miről érdemes írnod?

Írd le, hogy:

• – Mi történt veled, milyen döntés vezetett ehhez a helyzethez?
• – Mit gondoltál, mit éreztél?
• – Kik szerepelnek még ebben a történetben?
• – Van-e ennek valami múltbéli előzménye?
• – Mit érzel most és miért?
• – Ha más mesélné el neked, kívülállóként mit tanácsolnál neki?
• – Ha most visszamehetnél az időben, hogyan döntenél?
• – Mit csinálnál másként, és miért?
• – Szerinted ez hova vezetne?
  
•  

Ezek csak szempontok, nem pedig előírás! Bárhol, bármelyik pontban eltérhetsz tőle, és át is fogalmazhatod a kérdéseket, ha úgy érzed! Nem az a lényeg, hogy mennyire írsz helyesen, vagy mennyire érthető az, amit leírtál, csakis egy valami számít, hogy ne terhelje tovább a lelked!

Ha olyan valaki vagy, mint én, hogy nem szereted kiteregetni a szennyesed másoknak, akkor írd le, olvasd át, majd tépd szét, égesd el, semmisítsd meg valahogy! Írj radírozható tintával, aztán rakd rá a fűtőtestre, vagy ki a napra, el fog tűnni az egész, mintha le sem írtad volna! Aztán széttéped, és mehet a szelektívbe, így a papír sem vész kárba.

Kapcsolatok a porondon

A múltban számtalanszor történt, hogy azt éreztem, hogy írnom kell egy levelet valakinek, és ebben ki kell fejtenem azokat a gondolatokat, amik bennem vannak vele, vagy a viselkedésével, esetleg adott helyzetekkel kapcsolatban. Aztán azt vettem észre, hogy miután mindent leírtam, többé nem éreztem szükségét annak, hogy el is küldjem, viszont a lelkem megkönnyebbült, mert helyre kerültek bennem gondolatok, érzések.

Lehet, hogy van valamilyen párkapcsolatod, lehet, hogy nincs, és éppen ezért vannak benned vegyes érzelmek. Persze ezt nem is csodálom, hiszen ez a terület is olyan mértékben eltorzult az elmúlt időkben, hogy félelmetes! Sajnos az értékrend nagyon rossz irányba indult el, de mostanában az egyre több tudatosodó ember miatt én azt látom, hogy már kezd visszafelé rendeződni a normális felé. Persze a „normális” egy relatív fogalom, de én ez alatt az olyan alapvető értékekre utalok, mint tisztesség, becsület és emberség. 

Persze mindenki tükör, és ezért nem az számít, hogy mit tesz, hanem az, hogy belőlünk ez hogyan indul ki? Írásban ezt talán könnyebb levezetni magunknak, abban az esetben, ha készek vagyunk őszinték lenni magunkkal.. 

Próbáld ki, veszteni valód nincs! A naplóírásnak is ez az értelme, mert rendezni tudod vele magadban a történteket, és ki tudod írni magadból az érzéseid! Később visszaolvasva pedig felismerheted, hogy mennyit változtál, és mihez segített hozzá egy-egy tapasztalat.

A lelki egyensúlyért meg kell dolgozni. azt nem adják ingyen! És ha már csak egy bizonyos mértékig meg tudsz szabadulni a fent említett módszerrel azoktól a mérgező érzésektől és gondolatoktól, amelyek ártanak neked, akkor máris jobb lesz a hangulatod, és az általad választott módszerrel könnyebben fel is tudod tölteni az energiád és az életerőd is!

Ha pedig szeretnél még tudatosabban élni, várlak szeretettel a kurzusaimon, és a csoportos tanuláson is! 

Szeretettel:  Katry Iza