Számomra igen elszomorító az, amikor magukat ilyen meg olyan emelkedett spiri embernek tituláló személyek arról beszélnek nyilvánosan, hogy az emberek degeneráltak, meg mennyire rosszak, és a világ milyen romlott és undorító. Valamelyik reggel láttam valaki megosztásaiban egy nőt erről beszélni, akire felnéznek a követői…

Az is teljes mértékben visszataszító szöveg számomra, hogy „az emberiség megérett a pusztulásra”. Az a vicces, hogy akik ezt a mondatot kimondják, vagy ilyeneket mondanak, fel sem fogják, hogy ők is az emberiség része, és ez akkor rájuk is ugyanúgy vonatkozik… Valamiért ők úgy gondolják, hogy mindenki, csak ők nem. Na persze…

Az ember alapvetően se nem gonosz, se nem rossz. Nézz meg egy kisgyereket, neki teljesen mindegy, hogy a másik gyereknek milyen színű a bőre, vagy milyen körülmények között él, ő játszani fog vele. Csak aztán ahogy növekszik, a környezete elkezd hatni rá, és szó szerint megmérgezi őt. Igen, tudom, vannak kivételek, de azok erősítik a szabályt!

Nyilván rengeteget számít a generációs minta, és hogy milyen lélek inkarnálódott az adott emberi testben. De az ember nem rossz. A háttérhatalmat alkotó lények persze nem így gondolják, ők ide jöttek, tetszett nekik a Föld, és úgy gondolták, hogy mi nem érdemeljük meg ezt a bolygót, ez nekik jár. Csakhogy már temérdek bolygót tönkre tettek korábban, mert nem tisztelnek semmit!

Vagy akár említhetném a bennszülött törzseket, a zsigereikben ott van a természet tisztelete, és az, hogy harmóniában élnek vele. És eközben mit csinál a civilizált ember? Mérgezi a környezetet, mindent elpusztít, ami neki nem tetszik, mert nem tiszteli az életet. Szerinted ez azért van, mert ő zsigereiben romlott? Dehogyis!

Ez azért van, mert olyan tudatalatti programok futnak bennük, amelyek szó szerint kiiktatták az élet tiszteletét. Azon az alacsony tudatszinten, ahol az emberiség tartva volt az elmúlt évezredekben, nem létezik harmónia a természettel. Csak az önös érdek, meg a kontroll. Ugyanezért nem tisztelik az állatokat sem, mert nem látták benne az érző lényt, a lelket, csak az alacsonyabb rendűséget, miközben ennek köze sincs az egységtudathoz.

Minden olyan civilizációt itt a Földön, amelyik egy magasabb szintre tudott kerülni, és a tagjai olyan szinten váltak tudatossá, hogy már nem lehetett felettük kontrollt alkalmazni, azt elpusztították eddig. Ilyenek voltak a vízözön, a sártenger, ami Tartariát pusztította el, anno Atlantisz elsüllyesztése is, és így tovább, amikről nem is tudunk…

És most jön a jogos kérdés, hogy ha szabad akarat van, akkor ezt hogy tehették meg? Úgy, hogy ebbe mindenki beleegyezett sajnos. Nem mindenki pusztult el az adott „világgal” együtt. Ezt értsd úgy, hogy nem tudták eltörölni a Föld színéről, ha ebbe nem egyezett bele, hanem ők a Föld egy más területén voltak a katasztrófa idején.

És akkor miért vagyok abban biztos, hogy ezúttal nem tudják ezt megtenni? Erre a válasz nagyon egyszerű: mert eddig birodalmakat pusztítottak el azért, mert a hatalmukat féltették, viszont ezúttal nem egy birodalom tagjai kezdtek el tudatosodni, hanem az emberiség egésze kortól, nemtől és nemzeti hovatartozástól függetlenül!

És az isteni tervben is az van, hogy amikor az emberiség egészében megjelenik a tudatosodás képessége a legnehezebb körülmények ellenére is, az emberiség többé nem lesz elpusztítható, emelkednie kell! És akik kárognak azon, hogy haladunk a pusztulás felé, ezt nem tudják.

Az energiák megváltoztak, ez már az új korszak. Ebben az új korszakban az embereknek meg kell tanulniuk mit jelent az egységtudat, mit jelent az összefogás és az összetartás. Meg kell tanulni harmóniában élni a természettel, más élőlényekkel és tisztelni az élet minden formáját! Ez nem megy egyik napról a másikra.

Mert mindenki annyira akarja már az Aranykort, hogy még mindenféle hamis információkat is képes elhinni ezzel kapcsolatban, meg egyértelműen sötét energiával rendelkező vezetőket is követ ennek érdekében, miközben meg az emberiség még nem tart ott! És lássuk be, ezek az emberek (ún. vezetők) sem úgy élik az életüket, úgy viselkednek, hogy az ún. „Aranykorban” megállnák a helyüket!

Az új korszak hozza magával a változást. Ez nem mindig kellemes, ugyanis néha nagyon kell egy pofon az élettől, hogy az ember felismerje, hogy a hitrendszere tele van illúziókkal. De ami nem öl meg, az erősít! Minden a fejlődést szolgálja akkor is, ha az rossz, és akkor is, ha az lassú. Az ébredés pedig mindig fájdalmas, és sosem könnyű, de mégis megéri!

Én meg vagyok róla győződve, és erre rengeteg jel is van, hogy az emberek gondolkodásmódja pozitív irányba változik, és hogy egyre több ember áll már máshogy a természethez, az állatokhoz, a növényekhez és akár egymáshoz is. Persze nyilván van még hova fejlődni, de legalább már nem egy beszűkült tudatú, sorsába beletörődött emberiség tagjai vagyunk, hanem sokkal inkább egy olyané, aki már egyre kevésbé akar behódolni, ártani, hanem inkább már a békére és a harmóniára vágyik.

És minden változás ebből a vágyból ered ebben a világban. Minél több ember érez így, annál hamarabb megtörténik. De el kell fogadni, hogy a fejlődés egy folyamat és nem egy esemény. És hogy ez nem kívülről mindenféle Galaktikus lények által fog megtörténni, hanem mi, emberek fejlődünk folyamatosan, és fogjuk elérni azt a szintet, ahol már nem mások fognak uralkodni felettünk, és nem az határozza meg az embert, hogy mije van, hanem hogy mennyit tesz a közös jó érdekében, mennyire képes egységtudatban létezni.

Szeretettel: Katry Iza