Miért nem jó használni az 'áldás' szót?
Időről-időre felmerül ez a kérdés, illetve elég sokan teszik fel nekem is, mert egyre többen jönnek rá, és ismerik fel, hogy a vallásokkal sem, és az általános spirituális tanításokkal sem stimmel valami.
A Földön nem létezik olyan vallás, ami a Fény oldalhoz tartozna! Sőt, arra lettek kitalálva, hogy eltávolítsák az embereket tőle. Főleg félelemben tartással. Viszont ezekhez tartoznak különböző rituálék, imák, amelyeknek részei bizonyos szavak.
Sok-sok ember használja napi szinten az ’ámen’ szót, nem csak vallási értelemben, hanem ez már része lett a mindennapoknak is, hiszen mindenki úgy tudja, hogy annak jelentése ’úgy legyen’. Pedig nem az a lényeg, hogy mi a jelentése, hanem az, hogy mit okoz! Tudniillik ez egy sötét energiával programozott szó, és amikor valaki kimondja, bármi után tette is – legyen az ima, vagy valaminek a megerősítése, hozzá kapcsolja a sötét energiákat, ezután pedig mindenféle sötét lény és entitás szabadon kapcsolódhat ahhoz, amihez ez kapcsolva lett, akár emberekhez, akár helyzetekhez, tárgyakhoz, épületekhez stb. stb.
Tudod, minden energia és rezgés. Minden kimondott szónak saját energiája van, ami a betűk energiáinak az összeadódásából és a jelentéséhez kapcsolódó energiákból adódik össze.
Ez a szó, ami egyébként ’Ammon vagy Amun-Ra’ nevéből ered valójában egy kulcsként működik egy bizonyos frekvencia tartományhoz, ami megszabja, a -tól – ig határt. Annak a tartománynak a felső határa fölé nem tud menni az, amihez hozzáteszik, hozzá kapcsolják! Amon-Ra neve azt jelenti: „A rejtett isten”. Ráadásul az egyiptomi papság idején, amikor ez bekerült az imákba – Amon-Ra már egy kontrolláló, felsőbbrendű isteni forma volt (és nem isten!!), nem a tiszta Forrás megnyilvánulása.
Ennek a szónak a használatáról nem könnyű leszoktatni magát az embernek. Nekem is elég nehéz volt, mert annyira benne van a tudatalattiban. Ma már persze simán meg tudnám oldani tudatalatti programozással, hogy felcserélem egy másik szóval, vagy kifejezéssel! Na jó, de mire? Sokan, akik felismerték, hogy az a szó sötét, elkezdtek helyette – főleg a spiritualitással ismerkedő, vagy ahhoz kapcsolódó emberek – egy másik szót használni, ami az ’áldás’. A hideg ráz tőle amúgy… Na de miért?
Azért, mert nem ismerik, nem értik a jelentését az emberek, csak használják, mert jobbnak tűnik a másiknál, és mondani kell végül is valamit… Pedig nem kell!
Egy Facebook bejegyzésem alatt, amit az imádkozásról írtam, megkérdezte egy kedves követőm, hogy mit ajánlanék helyette? Én most bemásolom ide a válaszom, mert most is csak ugyanazt tudnám válaszolni. Hiszem, hogy értékes információ:
„Ahogy írtam, ezt azért vezették bele az emberek tudatába, mert valamivel alacsony rezgésszinten kell tartani az embereket. Azok, akik már érzékenyek az energiákra, ezt a szót sem tudják használni, mert érzik, hogy nem jó a rezgése!
Az energia programozható, és ha valahol valaki(k) valamikor egy adott szóhoz hozzá rendelnek olyan információt, ami annak a rezgését alacsony szinten tartja, vagy ha úgy tetszik beszennyezi sötét energiával, akkor azt megtisztítani azért nem lehet, mert ez az egész emberiség tapasztalása mind kollektíven, mind pedig egyénileg. És ezért az embereknek kell megfejlődni azt a szintet, hogy felismerjék benne azt a lehúzó energiát, amitől el akarnak határolódni.
A megoldás az lehetne, hogy azok, akik ezt művelték visszavonják a programot, de ez nem valószínű, hogy meg fog történni, hiszen mögötte ártó szándék van.
Helyette mit javasolnék? Fogalmam sincs, hogy ezt mire használják? Sosem értettem…
Ki áld meg kit és mivel? Valójában nincs is a használata mögött igazi tartalom, csak eltanulták egymástól az emberek, és mindenki használja, mert azt gondolják róla, hogy ezt így kell. De senki sem veszi a fáradtságot, hogy utána nézzen annak, hogy ennek van-e következménye? De ki gondolná, hogy ebben is csapda van, nem?!
És most utána néztem a Wikipedián. Ezt találtam:
„Az áldás (latin: benedictio) a boldogságot, jólétet, gyarapodást előidéző cselekmény vagy a rossztól való védelem biztosítása; az isteni kegyelem kívánása valamely tárgyra vagy személyre.”
A Magyar katolikus lexikon szerint a latin benedictio, azaz jó mondása, jókívánság szóból származik.[2]Mások szerint az áldás főnév az áldomás és áldozat szavakkal együtt az áld igéből származik, amely a régi magyar nyelvben a „megáld” és „dicsér” jelentések mellett az „áldozatot bemutat” értelemmel is bírt. A mai magyar nyelvhasználat ugyanakkor az utóbbi jelentésre az -oz képzős áldoz származékigét foglalta le.
Az áld ige Budenz József szerint az átok (átko-) szóval közös gyökből ered, és eredetileg csak „hangos, hatásos, nyomatékos mondást” jelentett. Ebből Budenz szerint a „áldozatot bemutat” jelentés az „áldozati adományt felajánló imádság” révén fejlődött ki. A ma majdnem kizárólagos „megáld” („az istenség kegyelmét biztosító vagy lekérő imádságot mond valakire”) jelentés a „hangosan, nyomatékosan beszél” alapfogalomhoz szintén elég közel áll.[3]
Nekem ebből az jön le, hogy vallási háttere van. A vallások pedig nem a Fény oldalhoz tartoznak. De emellett még egy észrevételem van: Milyen Istentől kell kegyelmet kérni valakire? Olyantól, akik képes haragudni és büntetni. A Teremtő nem ilyen. Ennél fogva, ez az egész nem Fény oldali, és pont.
Továbbra sem tudok arra válaszolni, hogy mit kellene használni helyette, mert kegyelmet nem kell kérni, áldozni megint nem kell, és védelem pedig nem létezik! Legalább is olyan nem, ami igazán hatékony és/vagy hosszútávú, hiszen aki védekezik, az fél. A félelem pedig rés a pajzson… „
Most is ezt gondolom… Szerintem erről, hogy a mondatok után „kell” tenni valamit megerősítésnek, nyugodtan le lehet szokni! Miért lenne rá szükség? De ha feltétlenül kellene valami, talán az ’úgy legyen’ lenne megfelelő, de az meg azért nem jó, mert jövő időben van, nem a mostban teremtesz vele…
Szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy miben akar, vagy nem akar részt venni. Egy biztos, nem lehet mindent a tudattal átírni, mert ha valamiről tudjuk, illetve rendelkezünk azzal az információval, hogy ártalmas – akár be tudjuk fogadni, akár nem, az onnantól hat ránk! És persze mindenkinek van lehetősége arra, hogy megkérje a segítőket (angyalokat, ha úgy tetszik) odaátról, hogy mutassák meg, amit nem vett észre!
Katry Iza