Az ember társas lény. Akkor is, ha ebben a sok szempontból eltorzított világban sokan inkább egyedül vannak, mert úgy biztonságosabb.

Márpedig a párkapcsolatnak a szerepe az, hogy a felek kiegészítik egymást, és együtt tudnak fejlődni. Rengeteg olyan lecke van, amit csak ilyen módon lehet megtanulni.

Akármilyen jellegű is legyen, egy biztos: a kapcsolatok a tapasztalásról, tanulásról szólnak, és éppen ezért nem egy egyenes vonal jellemzi, hanem vannak benne hullámok.

Sokszor több méter magasak is. De azokban a kapcsolatokban, ahol pl. az önértékelés a lecke, ez elkerülhetetlen!

A kapcsolatoknak több fajtája is létezik, ezek lehetnek lélek társak, lelki társak, ikerlelkek és a legmagasabb minőségben isteni egységpárok. Ezeket a fogalmakat ki így, ki úgy értelmezi, de az tény, hogy én is láttam már egy csomó különböző verziót, viszont csak néhány éve látom át tisztán, miről is van szó.

• – A lélektárs az, akivel lélekszinten megállapodásod van egy bizonyos feladat teljesítésére, leckék elsajátítására. Sok-sok ilyen van, és olyan is, aki csak lehetőségként szerepel az élettervedben. Nem jelent feltétlen harmóniát.
•  
• – A lelki társ az, aki segít neked lelkileg egyensúlyba kerülni, vele mindig jó a kapcsolatod. Bárki lehet, és több is van belőlük.
•  
• – Az ikerlélek egy olyan lélek, aki a pontos tükörképed. Ez vállalt feladat és többnyire az ellehetetlenítés a cél. Ugyanakkor hihetetlen mértékben tudsz mellette fejlődni! Belőlük is lehet több.
•  
• – Az isteni egységpárodból csak egy van. Ő az a lélek, aki a te másik feled. Ahhoz, hogy ebben a minőségben tudjatok kapcsolódni, a léleknek rengeteget kell fejlődnie. Amikor már elértétek a feltétel nélküliséget és az egységtudatot, akkor tudtok belépni egymás életébe. Éppen ezért kevesen tudnak egymáshoz kapcsolódni, és még akadályoztatva is vannak ebben állandóan. Méghozzá azért, mert ez a kapcsolódás magas szinten hozza be a Fényt a világba.

Sokan tanítják azt, hogy az ikerlángoddal, ikerlelkeddel találkozni kiváltság. Nos, nem az. Sokkal inkább pusztító, romboló, és azt kell megérteni, hogy amiben ott van ez a két minőség, az nem lehet Fény oldali semmilyen módon! Ami Fény az szeretet és tisztaság! Épít és nem rombol! Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet benne fájdalom bánat vagy harag, hanem azt, hogy nem a szenvedésről szól! Rengetegen szó szerint beleőrültek az ikerlélek kapcsolatukba, mert nem bírták a súlyát az elszakadásnak, ami mindig megtörténik.

Amikor olyan párkapcsolatban, házasságban él valaki, ahol többnyire szeretet van, és kiegészítik egymást sok mindenben, ők lelki társak. De ez lehet teljesen más jellegű kapcsolat is, amiben nagy a harmónia. Ők azt vállalták, hogy a másik nehéz leckéiben segítenek, és addig maradnak egymás mellett, ameddig erre szükség van. Amikor már nincs tovább fejlődés a kapcsolatban, az élet elkezd úgy alakulni, hogy szépen lassan különválnak útjaik, vagy csak eltávolodnak egymástól kisebb-nagyobb mértékben.

Sajnos, az emberiség jelenleg nem tart ott, hogy felismerje a kapcsolatokban rejlő fejlődési lehetőségeket, és nem tudatosak annyira, hogy megértsék, semmihez sem kell ragaszkodni, mert a ragaszkodás = taszítás is! Egy magasabb rezgésű, tudatosságú világban ez úgy működik, hogy mindenki érti, hogy a kapcsolatok a fejlődésről szólnak, amikor már nincs tovább, akkor elengedik egymást, és engedik belépni az újat. Ez úgy lehetséges, hogy már nincs bennük birtoklási vágy. Ettől mi még nagyon messze járunk…

A lélektárs az a személy, akivel lélek szinten megállapodtatok abban, hogy részt vesztek egymás tapasztalásaiban, és segítitek egymás fejlődését. Ő lehet a férjed, egyéb családtagod, rokonod, a szomszédod, a munkatársad, főnököd stb. A legtöbbször nehéz kapcsolatokról van szó, mivel ezek mindig a fejlődést segítik.

Egy ideje elképesztően sok nárcisztikus személyiségjegy jelent meg a Földön, ráadásul több típusa is van, és az a helyzet, hogy ez sajnos nem véletlen! Ugye a háttérből mindig az volt a cél, hogy az emberiség rezgésszintje alacsonyan legyen tartva, ezt pedig úgy lehet a legkönnyebben, ha már az alapoknál inog minden. Mert amikor a szülő ilyen viselkedésmintákat mutat, az már elve nem jelent egészséges lelkületű fiatal felnőtteket…

Tudom, ilyenkor sokszor jön az, hogy ne húzzunk senkire sablont. Nem húzok, egész egyszerűen csak van benne tapasztalatom bőven, mert nekem az apám is ilyen volt, és még az életemben páran, úgyhogy én ezt is a nehezebbik úton tanultam meg, mint általában minden mást is…

Az tény és való, hogy ameddig nem tudtam, hogy léteznek ezek a bizonyos személyiségjegyű emberek, és az önértékelésem a bokámban hordtam, addig sokkal nehezebb volt az életem, mert nem értettem mi történik, és áldozatnak hittem magam! Ma már tudom, hogy mit jelent az, hogy „ami nem öl meg, az erősít”!

Sajnos szükségünk van azokra a kapcsolatokra, amelyek nem ápolják a lelkünket, hanem rombolják, és ezzel segítik a fejlődésünket. Természetesen ezek a kapcsolatok mindig csakis addig részei az életünknek, ameddig fejlődés lehetősége van benne, és amit vállaltunk, azt teljesítettük. Ezután leépülnek.

Szeretettel:  Katry Iza